Mikor születnek a legjobb ötletek?

2018. április 30. 07:30 - Life Advisor

laptop-3345051_640.jpgÁlmodozás, csapongó gondolatok, nyitottság az újra. Kutatások kimutatták, hogy az alkotó képzeletünknek az tesz jót, ha nem koncentrálunk semmire, mert ilyenkor a gondolkodásmódunk rugalmassá válik olyannyira, hogy egymástól látszólag távoli képzeteket engedünk egymás mellé. Nézzünk 5 olyan helyzetet, amikor a legjobb ötletek születhetnek.

  1. Unalomból
    Legtöbben még azt sem bírjuk,ha egy-két rövid perc is unalommal telik az életünkben.Ennek ellenére számtalan pszichológiai vizsgálat kimutatta,hogy az unalom kifejezetten kedvez a kreativitásnak. Az elméletek szerint az álmodozás a kapocs : minél egyhangúbb feladattal foglalkozunk, mellette annál szabadabban kalandozhatnak a gondolataink az új ötletek felé.

  2. Séta közben
    Sétálni egészséges sőt ráadásul remek ihlet forrás is. Marily Opezzó kutatása a szabadtéri és a futópadon sétálásról egyaránt kimutatta, hogy serkenti a kreativitást, amiből arra következtethetünk, hogy a hatás magának a mászkálásnak köszönhető, nem pedig a környezetnek tulajdonítható. Továbbá az is kiderült,hogy mivel a séta közben a fókuszált gondolkodás nem javul, így érdemes olyan munkafázisokban alkalmazni,amikor az előttünk álló feladat friss perspektívát kíván. A séta jótékony hatásáról biztos te is hallottál már, hiszen például Steve Jobs, sőt Mark Zuckerberg is rendszeresen tartott sétáló értekezleteket.

  3. Zene hallgatás közben
    Ha zenét hallunk, az nemcsak a hallási ingereket feldolgozó agyterületeket hozza működésbe, de a mozgásban, az érzelmekben és a kreativitásban szereplő struktúrákat is. Zene hallgatás közben ugyanis az agyunkban képes aktiválódni egy úgynevezett álmodozó üzemmód. Itt a legkönnyebben lép be az elme, de el kell hagynunk amikor erősen összpontosítunk valamire. Az ilyenkor jellemző ábrándozás az alkotó képzelet és az ötletes megoldások terepe is.

  4. Meditáció alatt
    A meditáció elsősorban stressz és szorongásoldó hatásáról ismert. A meditatív elmélyedésnek két alaptípusa létezik : a fókuszált, ami adott tárgyra vagy gondolatra irányul, illetve a nyitott, ami minden képzeletre és érzésre fogékony. Ez utóbbi javítja a divergens gondolkodást, azaz fejleszthető vele a kreativitás alapját képező gondolkodási forma. Ráadásul olyan mértékű befolyással van az elménkre, hogy még a gyakorlatlan meditálóknál is működik.

  5. Utazáskor
    Azt mondják, hogy aki világot lát, utazás után mindenre másképp tekint majd. Nos, ezt a gondolatot a tudomány is igazolja. A távolság egészen apró kulcsingerei is találékonyabbá tesznek. Nem meglepő,hogy egyértelműen kimutatható a hatás mindazoknál,akik a valóságban is élményeket gyűjtenek idegen kultúrákban. Adam Galinsky a Columbia Egyetem menedzsmentprofesszora 2009-es felmérésében arra jutott,hogy találékonyabb problémamegoldók azok az egyetemisták, akik korábban egy ideig külföldön éltek. A más kultúrában szerzett élmények fokozzák a kognitív rugalmasságot és az eltérő dolgok közötti kapcsolatalkotás képességét, azaz mindazt,amit a kreativitás megkíván.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel is!

Likeolj minket ide kattintva a www.facebook.com/lifeadvisorhungary oldalon! 

komment
süti beállítások módosítása