A munka világában vannak olyan iparágak, amelyek kiemelkednek a versenyképesség terén. Ilyen például a pénzügyi szektor, a Start-Up cégek és az IT, ahol bárki könnyen leváltható, hiszen ott van a következő jelölt a helyére. Ennek köszönhetően a legtöbb munkavállaló csak önmagára és a munkára összpontosít. Hogyan tudnék feljebb lépni? Hogy kaphatnék nagyobb fizetést? Hogyan szerezhetjük meg a következő nagy céges projekt irányítását? Mit tegyek,hogy ne veszítsem el a munkám?
Én, én és megint csak én
A versenyképes és stresszel teli munkakörnyezetben (amelyek egyre gyakoribbak) több felületes kapcsolat alakul ki a munkatársak közül. Egyre bizalmatlanabbak vagyunk egymással és a kegyetlenség sokszor felüti a fejét a mindennapokban.
Neked is ismerős az a munkatárs, aki annyira versenyez,hogy nem ad ki feladatot a kezéből, bizalmatlan mindenkivel és kevés empátiát mutat a munkatársaival szemben?
Vagy hozzuk példának azt az embert,aki túlságosan óvatos, nem bízik senkiben és szigorúan csak munka alapon tartja a kapcsolatot a kollégákkal. Sajnos tényleg egyre több munkahelyen és egyre több ilyen embert találunk.
Mi történik az irodán kívül?
Ez a fajta viselkedés, az emberekre a munkahelyükön jellemző. Sokan napi 8-12 órát töltenek a munkahelyükön, így nagyon erős az esélye annak,hogy a magánéletükbe is hazaviszik ezt a fajta viselkedést.
Azonban ha ezt megengedjük az a munkán kívüli életünkre is nagy hatással lehet.
Hamarosan azon kaphatjuk magunkat, hogy nem mutatjuk ki az érzéseinket, nem szívesen nyílunk meg a barátaink és a szeretteink előtt, mert hozzászoktunk ahhoz,hogy ne bízzunk az emberekben olyan könnyen, hiszen gyorsan megüthetjük a bokánkat.
Nem merünk kommunikálni sem, hiszen nem akarjuk,hogy mások tudják, mi történik velünk, nehogy valaki visszaéljen az információval. Végül pedig azon kapjuk magunkat, hogy a privát életben lévő kapcsolataink lecsökkentek, mert régóta nem volt fókusz rajtuk.
Hogyan változtass?
Elárulom én is munkamániás vagyok, velem is előfordul,hogy 9-10 órákat vagyok az irodában, ennek ellenére tudom, hogy hol a határ a munka és a magánélet között és szerencsére sikerül fenntartanom ezt az egyensúlyt. Sokszor súroltam már a határokat, sőt majdnem át is estem a ló túloldalára (tudod,amikor még álmodban is azon kattogsz,hogy holnap mit kell elvégezned,milyen feladatok várnak, hogyan legyél jobb stb.stb.) azonban idejében felismertem, hogy kezd elborulni az egyensúly, tehát cselekedni kellett.
- Biztosítanod kell magadnak a munka és a személyes élet egyensúlyát!
- El kell ismerned, hogy a magánéletedben a családodra mindig számíthatsz, nem fognak neked ártani.
- Tölts minőségi időt a szeretteiddel!
- Fogadd el,hogy az empátia és az őszinteség nem a gyengeség jelei.
- Mindig legyen időd magaddal is foglalkozni. (Sport,mozi,könyv,meditáció bármi ami az ÉN-időd része lehet!)
- Merj beszélni,kommunikálni! A családod és a barátaid szeretnék megérteni,hogy mi is zajlik benned.
Szeress, ne háborúzz!
Előfordulhat, hogy túl óvatosnak kell lenned a munkában. Az emberek gúnyolódhatnak rajtad, feltarthatnak, pletykálhatnak rólad, fúrhatnak. Azonban ez nem azt jelenti, hogy neked falakat kell húznod magad köré.
Tudnod kell, hogy a munkahelyi élet és a magánéleted különbözik egymástól. Ahhoz, hogy a munkahelyeden jól teljesíts, erős alapokra és magánéletre van szükség. Ha arra kell a munka, hogy legyen egy életed, akkor vagy egy új munka kell, vagy egy új élet.
